Volvo XC40 D4 AWD R-Design 2018 - Kerül, amibe kerül

Úgy gondolod, hogy egy XC40-es méretű autóért erősen túlzás a 18.000.000 forintos számla, akkor is, ha majdnem fullos felszereltségű és Volvo embléma díszíti az orrát? Egyetértek, de azért lenne két további megjegyzésem. Először is: a német konkurenciánál hasonló - vagy még ennél is durvább - árakkal szembesülhetünk, ami önmagában persze nem vigasztaló. A másik (inkább) egy jó tanács: kerüld el az XC40-es kipróbálását, mert utána már késő bánat! Kelleni fog, kerül, amibe kerül!

Engem mondjuk az első pillanatban megvett az XC40-es, ahogy majd’ minden Volvo mostanában. (Úgyhogy lehet, hogy nem is nekem kellene megírni a tesztjét - az elfogultságom miatt -, de most már mindegy, ez van.) Na, szóval, ott tartottam, hogy megjelentek róla az első képek, nekem meg „szó szerint” leesett az állam, szinte nem hittem a szememnek: „Aztakutyafáját, biztos, hogy ez Volvo?” Mert – az elmúlt néhány év újdonságai ellenére – számomra a Volvo mindig egy jó értelemben konzervatív márka maradt, olyan, amelyik ragaszkodik a tradícióihoz, nem feltétlenül követi a divatot, inkább megy előre a saját feje szerint. És akkor jön az XC40...
Nem azt mondom, hogy a kompakt szabadidő-autó teljes mértékben szakít a svéd márka hagyományaival, és felrúgja az összes konvenciót, erről szó sincs. Ugyanolyan fontos tényező nála az utasok biztonsága, a mindennapi használhatóság, az élhető dizájn, mint a nagyobb testvéreinél, sőt, még az is süt róla, hogy Volvo. Ugyanakkor minden porcikája annyira fiatalos, modern és trendi, mint korábban még soha (egyetlen Volvo sem). Talán elképzelhetetlen is lett volna. Ahogy az is, hogy nem annyira autó, mint amennyire luxus divatcikk, egy négykerekű ékszerdoboz, amire akkor is vágyunk, ha nincs rá szükségünk. Minden észérv ellenére akarjuk, kell nekünk.

Nehéz lenne pontosan megmondani, hogy miben rejlik a titka. Hiszen körülbelül ugyanazok a stíluselemek jellemzik, mint a márkatársait, csak éppen minimum egy számmal kisebb náluk. Kompakt méretű. Ráadásul a kicsinyítés (vagy a nagyítás) nem is szokott mindenkinek jól sikerülni, ám az XC40 abszolút rendben van. Jók az arányai, menő a formája: kellően agresszív, és olyan szinten magabiztos, mint egy árkon-bokron, mindenen átgázolni képes traktor. Ehhez jön még a – ma elengedhetetlen - minden igényt kielégítő személyre szabhatósága, a tesztautó esetében például az R-Design felszereltség sajátosságaival – feketére fényezett hűtőmaszk, kéttónusú, 20 colos könnyűfém felnik, sötét tetősínek – társuló kék-fekete karosszéria. Meg a hirtelen magasba tartó övvonala! Nagyon-nagyon vagány!
volvoxc40belsoKompakt méretű. Pontosan 4430 milliméter hosszú, 1860 milliméter széles és 1650 milliméter magas. Ezek a paraméterei, valamint a 2700 milliméteres tengelytávja nyilvánvalóan meghatározzák az utastere nagyságát, a családosok inkább az XC60-ast válasszák! Elöl persze nem érheti kritika az XC40-est, a tág határok között állítható, kihúzható combtámaszú vezető- és anyósülése maradéktalanul kényelmes, kellő mennyiségű légtérrel körbevéve. Hátul azonban túl alacsonyan van az ülőlap, szűkebb az ajtónyílás, s ugyanúgy korlátolt a helykínálat, mint a konkurenciánál. (Még jó, hogy ritkán ülök hátul.) A felszereltség, a minőség és a stílus viszont hibátlan, főleg ez utóbbi ejti ki a többieket (értsd a vetélytársakat) a pikszisből. A svéd lakberendezők nagyon értenek ahhoz, hogy olyan környezetet alkossanak, hogy aztán soha többet ne akarjunk másba ülni. Úgy otthonos, hogy közben szenzációsan stílusos; nem IKEA, annál messze-messze jobb. Vegyük például a műszerfalon végigfutó fémbetétet, mely lehet „Cutting Edge” fantázianevű lyuggatott alumínium, mint a tesztautóban, de ábrázolhatja Göteborg stilizált képét is – az alapváltozatban. A középkonzol hatalmas tablet formátumú érintőképernyője pedig teljesen úgy kezelhető, akár egy okostelefon, s az autó tudásához méltón rengeteg funkció hívható elő rajta. Beállítható vele a vezetőtámogató asszisztensek státusza, a koncerttermet varázsoló Harman Kardon márkájú audioberendezés hangzása, a klíma, kezeljük róla a telefont, mutatja a 360 fokos kameraképet, s így tovább. Csak még egy kérdés: tudod kezelni a telefonodat? Ha igen, akkor a Volvo Sensus-szal sem leszel bajban. Néhány gomb azért maradt, többek között a jó fogású, tökéletes méretű, háromküllős volánon is. Innen vezérelhető például a tempomat (amely már sokkal több egy hagyományos sebességtartó automatikánál) és a full digitális műszerfal információs központja. Egyébként meg a műszerek a vezetési stílusunkhoz, pontosabban a különböző üzemmódokhoz igazodnak, olcsó játék... Ha már szóba hoztam a tempomatot, akkor mindenképp említést érdemel a Volvo átfogó életvédelmi csomagja is, melynek része az alapként kínált City Safety rendszer, mely „folyamatosan figyel helyettünk”. Ezúttal nem akarom hosszan sorolni, majd méltatni a biztonsági felszereléséket, akit érdekel a működésük, illetve a véleményem róluk, lapozzon vissza az XC60 teszthez. A lényeg, hogy simán elhiszem a Volvo 2008-as vállalását.
volvoxc40belso03Nem tartozik a tárgyhoz, hogy a láblendítéssel is nyitható, gombnyomásra bővíthető és ügyesen osztható csomagtartó 479 literes, vagyis nem kicsi, ám ennek - és a számtalan utastéri rakodóhely (zárható kesztyűtartó, kézitáskákra szabott ajtózsebek, mély rekesz a könyöktámasz alatt, stb...) - ellenére is jobb választásnak tartom az XC60-ast a családok számára. (A nagyságából adódóan.)
vovoxc40d4awdrdesign04Az összkerékhajtással és nyolcfokozatú, kormányról is kapcsolható automata váltóval támogatott 2 literes négyhengeres dízel erőforrással pedig már-már túlmotorizáltnak tűnik az XC40-es. Általában, mármint a legtöbb forgalmi szituációban a 190 lóerőnyi csúcsteljesítmény és a 400 Nm-es maximális nyomaték töredékét használjuk fel csupán, el lehet képzelni, hogy mit művel ennyi erő egy ekkora autóval. Nem versenyautó, nem sportkocsi, az nem is illene egy Volvóhoz, viszont mindent megold fölényesen. (Gyári adatok szerint 7,9 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100 km/h-ra, s akár 210 km/h-val is képes száguldani.) Ehhez hozzájárul a viszonylag magas üléspozíciója, a városban is élhető terjedelmű karosszériája, az átlagnál bőségesebb szabad hasmagassága, a finoman működő kormánya és nyugodt váltója (nem emlékszem, hogy kézzel közbeavatkoztam volna), s a kifejezetten feszes hangolású sportfutóműve. Utóbbi ugyan nem feltétlenül előny Magyarországon, ellenben el tudom képzelni, hogy jó utakon nem ráz, miközben sínautóként kanyarodik. Az összkerékhajtás is jó lehet télen, ahogy magától értetődő az is, hogy a nyomaték ideális elosztásának a gyorsulások és a fordulok során szintén nagy szerepe van. Terepre kimenni vele?! Hát, a hétvégi házhoz vezető murvás út még oké, de többre nem vállalkoznék. Nem azért, mert nem bírná, hanem mert nem oda való. Hiába van – az eco, a normal és a sport mellett - off-road üzemmódja is. Nekem különben az Eco is elég volt, az elektronika ilyenkor sem tudja lebutítani annyira a gépet, hogy élvezhetetlen legyen. Egyedül a motor hangját hallani erősebben a gyorsításokkor, mint mondjuk az XC60-asban. Még jó, hogy az orgánuma markánsan mély, némi öthengeres nosztalgiát csempészve a kabinba.
vovoxc40d4awdrdesign22aAz is biztos, hogy az XC40-es 6,7 literes átlagfogyasztása nem dönti romba a tulajdonos anyagi helyzetét. Különösen, hogy a szóban forgó tesztautó akciósan 15.799.000 forintért vásárolható meg az Ivanics KFT.nél. (Új ára 17.588.000 forint.) Egyébként a Volvo kompakt SUV-ja már 8.495.000 forinttól hazavihető. S habár nekem még mindig az S90 a titkos favoritom, az XC40 simán képes elcsábítani. Ahogy – a tapasztalatok mutatják - bárki mást is!