A kormánya tiszta műanyag, az ajtói gombnyomásra nyílnak, a hátsó ablakai tekerősek, és mondanom sem kell, a motorja régimódi slusszkulccsal indul. Aztán a kéziféke hagyományos, a műszerfala teljesen analóg, a klíma kijelzője miniatűr, középső könyöktámaszról pedig álmodni sem érdemes. Mindezen „hiányosságok” ellenére végül mégis tökéletesen elégedett voltam a kombi Megane tesztautóval!
Kövezzenek meg érte, de (szerintem) a Golf GTE majd’ minden szempontból jobb választás, mint a sima vagy Performance „csomagos” GTI. Persze, gyorsulás és végsebesség terén csúnyán lemarad a házi konkurenseivel szemben, de – kérdezem én – melyik tud menni akár 50 kilométert tisztán elektromos üzemmódban?! Na, ugye!
„Ceausescu négykerekű bosszúja”? Ugyan már! A haverjaim például egymásnak adták a kulcsát, mindegyikük ki akarta próbálni a dízelmotoros Dokker Stepwayt. S még csak nem is feltétlenül az ára miatt „bejövős” a román egyterű...
A megújult Mazda MX-5 sikeresen viszi tovább a világ legnagyobb példányszámban eladott roadsterének hagyományát, vagyis hű maradt a könnyű, megfizethető áru sportkocsi „egyszerű” koncepciójához, ugyanakkor a korábbinál agresszívabb külsővel vértezték fel. A mindennapi használatra is alkalmas bestiát az erősebb, 160 lóerős kétliteres motorral fogtuk vallatóra.
Ha nagyon lusta lennék, márpedig - újságíró lévén - nem áll tőlem túl távol a naplopás, akkor ez lehetne az AutósVilág történetének legrövidebb tesztje. Egy linkből és egyetlen adatból, a csomagtartó méretéből állna, s ennyi. Mert majdnem pont egy ugyanilyen autót, egy Passat 2.0 TDI BlueMotion DSG Comfortline változatot próbáltunk már. Limuzinként, szürke színnel és sötét belsővel. Most kombiként és barna kárpitozású utastérrel következik.
Kérem Önöket, hogy ne engedjék megtéveszteni magukat a képeken látható rendszám által. Az alábbiakban szereplő autó nem egy „egyszerű” E-osztály, hanem a Mercedes-Benz legfényesebben ragyogó csillaga, egyben a mai autógyártás egyik csúcspontja, vagy inkább luxus csúcsmodellje: az új S-osztály. Méghozzá Long kivitelben!
Mindig azokról az autókról a legnehezebb (tesztet) írnom, melyek a legnagyobb hatással vannak rám. A Volvo XC90 is egy közülük.
Ez a cikk előreláthatólag a kiszállásról fog szólni. Persze, szokás szerint szerepelni fognak benne a lóerők, a Newtonméterek és a másodpercek, lesz szó lecsúszó női bugyikról és kipufogóról, külön fejezetet kap a Recaro gyártmányú sportülés meg az 1.6-os turbómotor, és újra megnézzük azt is, hogy mitől vadkan ez a vadkan. Lényegében azonban mindennek egyes-egyedül csak a kiszálláshoz van köze. Merthogy ezúttal az a lényeg: hogy senki sem akar kiszállni a Nissan Juke NISMO RS-ből. Mindenki más-más okokból kifolyólag!
Ha mindenki ilyen autóval közlekedne, akkor nemcsak kevesebb agresszió lenne az utakon, hanem Magyarország egy csapásra a mosoly és a vidámság „hazájává” válna, s talán még több gyerek is születne.
Józanabb pillanataimban egy fabatkát sem adnék érte! A hátsó ülése például egy vicc, mármint egy rossz vicc. Aztán normális használat mellett is benyakal 12-13 liter gázolajat 100 kilométerenként. Közel 5 méteres hosszával és 13 méteres fordulókörével pedig nem igazán praktikus a keskeny veszprémi utcákra. Mégis... Nem emlékszem, hogy mikor vártam utoljára ennyire tesztautót, mint a Wranglert - teljes nevén J.W. Unlimited Rubicon 2.8 CRDi-t.
Találós kérdés! Négy kereke van, hat szeme elöl, (három hátul), harmincnégy tüskéje, meg két-két kanapéja és LCD kijelzője... mi az?! Persze, persze, a cím és a kép már megadta a választ; de kétségkívül egy nagyon különleges „állatfaj” következik, a Citroën C4 Cactus személyében.
Nem volt szerelem első látásra. Még másodikra sem. Az X1-es pontosan olyan autó, mint egy házastárs – lakva ismerni meg a másikat. Pedig az első sajtófotókon nagyon tetszett formája, ám tavaly ősszel, a frankfurti szalonon már közel sem voltam ilyen lelkes, amikor először találkoztunk élőben. A teszt során aztán újra a tetszik felé billentem. Nem azért, mert olyan nagy BMW rajongó lennék, hanem azért, mert egész egyszerűen remekül lehet együtt élni az új X1-el. Esetünkben a kicsit több, mint 14 millió forintért egy a mindennapokban jól használható SUV-ot kapunk (tudom a BMW szerint ez SAV), amely családi autóként is megállja a helyét.
Nem tudom, hogy Masanari Sakae vagy Yuki Isogai közül melyikük a Predator-rajongó, de az biztos, hogy Stan Winston alkotása erősen beleégett valamelyik japán úriember tudatalattijába. Ha nem mind a kettőébe! Nézzék csak meg, a hasonlóság nyilvánvaló!
Mivel a Honda CR-V az egyik - nem is annyira - titkos favoritom az autók között, nagyon kíváncsian vártam, hogy milyen lesz az egy számmal kisebb HR-V. A cím ugyan sokat elárul már, de következzenek a tapasztalatok részletesen!
