A Peugeot kombik története több mint 75 évre nyúlik vissza: igazi kasszasikerek, műszaki újítások és töretlen népszerűség jellemzi a francia márka igáslovait.

A Peugeot 1949-ben mutatta be az első kombiját: a 203-as akkor jelent meg, amikor a kategória még gyerekcipőben járt, és senki sem tudta biztosan, hogy van-e komoly igény az ilyen felépítésű autókra. A Peugeot újító szelleme azonban erős volt, ráadásul két változat is piacra került: egy ötüléses Commercial kombi és egy 20 centivel hosszabb tengelytávú, három üléssoros Familiale verzió. Ezzel indult el az a hagyomány, hogy a Peugeot-kombik hosszabb tengelytávú padlólemezre épültek, mint a szedán vagy a ferdehátú kivitelek, így akár három üléssor is elfért bennük. Végül a 203-as nagyon népszerű lett a vevők körében, nem utolsósorban gazdaságosságának köszönhetően. Ugyanakkor sportsikerek is végigkísérték a pályafutását: például mindössze 17 nap alatt teljesítette a Párizs-Fokváros távolságot (15.000 km), s még a durva afrikai terep sem rontotta „le” a jó fogyasztását, hiszen csak 900 kilométerenként kellett megtankolni.
Utódját, a 403-ast a Pininfarina stúdió tervezte, vele kezdődött meg az olasz formatervező cég és a Peugeot több mint öt évtizedes együttműködése. Egyúttal ez volt az első Peugeot, melyből 1 milliónál is több példány talált gazdára. Természetesen készült belőle kombi, 24 centiméterrel hosszabb tengelytávval, s ugyancsak két vagy háromsoros utastérrel. S ne felejtsük azt se, hogy a legendás filmes nyomozó, Columbo is egy Peugeot 403-assal járt - igaz, nem kombival, hanem kabrióval. A 403 kombi persze mindenekelőtt praktikus volt: 90 fokban nyíltak a hátsó oldalajtók – ez még ma is ritkaságnak számít -, illetve a hátsó ablakokat is teljesen le lehetett engedni.
A 404 következett a sorban, folytatva a sikersztorit: 1,8 millió készült belőle Franciaországban, és egymillió külföldön – hatalmas számok ezek egy a mainál jóval kisebb méretű piacon. A Peugeot kombijai ekkor már komoly rangot és hűséges rajongótábort szereztek maguknak, hiszen az 1965-ben bemutatott 204-es 1969 és 1971 között Franciaország legkelendőbb autója volt, s kombiból is elfogyott közel félmillió darab. A 204-es arra is bizonyítékul szolgált, hogy megéri újítani, hiszen a márka történetében először keresztbe építették be a motort, ami az első kerekeket hajtotta. A 304-es szintúgy sikeres volt: több mint tíz évig gyártották, igaz, ekkorra már a riválisok is felocsúdtak, s “csupán” 216 ezer kombi fogyott.
Az 1968-ban bemutatott 504-essel a Peugeot már nemcsak a közönség, hanem a szakma elismerését is bezsebelte, hiszen 1969-ben elnyerte az Év Autója címet Európában. A hátsókerekes 504-es robusztus volt, hosszú rugóutakkal, nagy kerekekkel és hasmagassággal, így nem csoda, hogy az úttalan utak kontinensein, Dél-Amerikában és Afrikában legendává vált. A Break (azaz kombi) természetesen hosszabb tengelytávval kényeztette az utasokat, magasabban futott a tetővonala, valamint a merev hátsó tengelyhez nem kettő, hanem négy csavarrugó járt a nagyobb terhelés miatt. A Familiale változat pedig három üléssoros volt.
Az 505-ös szintén ezt a filozófiát követte: nagy tér és praktikus megoldások jellemezték: a ledönthető második és harmadik üléssor, valamint a ma is hatalmasnak számító 2,9 méteres tengelytáv két köbméteres raktér kialakítását tette lehetővé, a teherbírás pedig hat mázsa volt.
Ahogyan közeledtünk az ezredfordulóhoz, a Peugeot elengedte a hátsókerék-hajtást és áttért a helytakarékosabb fronthajtásra. 1988-ban érkezett meg a példátlan karriert befutott 405-ös: különböző licenszek alapján négy kontinensen harminckét évig gyártották – Iránban még 2020-ban is készültek 405-ösök. Bemutatásakor rögtön megkapta az Év Autója díjat – méghozzá a díj történetében a legtöbb szavazattal -, Ari Vatanennel a volánja mögött pedig kétszer nyerte meg a Párizs-Dakar rallyt.
Igazi sztár azonban a 406-osból lett, hiszen a Taxi filmsorozat szuperautójaként öregbítette a Peugeot hírnevét. 2002 augusztusában pedig hihetetlennek tűnő rekordot állítottak fel egy HDI motoros példánnyal: két ausztrál város, Melbourne és Rockhampton közötti 2348 km-es távot egyetlen tank gázolajjal tette meg az autó.
Míg korábban a C és D szegmensben, azaz a kompakt és a családi autók mezőnyében indultak a Peugeot kombijai, a márka gondolt egy merészet és a 206-ossal elhozta a nagy rakterű verziót a kisautók közé is. Az SW mai mércével is tekintélyes, közel fél köbméteres rakteret kínált, formatervének érdekessége pedig az volt, hogy a hátsó ajtók kilincsét a C oszlopra helyezték. Összesen 366 ezer kombi 206-os készült.
A 307-es már ennek az évezrednek a szülötte – 2002-ben választották az Év Autójának -, azaz akkor érkezett piacra, amikor az egyterűek már hódítottak, az SUV-k pedig készültek a piac letarolására. A franciák azonban ragaszkodtak a korábbi, jól bevált formulához, és megtartotta az alacsonyabb építéssel járó előnyöket: a stabilabb, kezesebb úttartást és a kisebb homlokfelületet. Az SW változathoz szériatartozékként járt a fix panoráma üvegtető, opcióként pedig a harmadik, kivehető üléssor. A 307 SW igazi térergonómiai bravúr, hiszen kompakt karosszériában sikerült elhelyezni három üléssort és hét kényelmes ülést. Érdekes módon a Peugeot a 307-est kínálta Breakként, azaz hagyományos kombiként is, üvegtető és harmadik üléssor nélkül, de szinte azonos karosszériával.
Így a Peugeot mai kínálatában is megingathatatlan helyük van. A 308 SW kategóriájának egyik legizgalmasabb formatervű képviselője, emellett a Peugeot visszatért ahhoz, hogy a kombit hosszabb tengelytávval (+55 mm) kínálja, mint az ötajtóst. A praktikus kompakt kapható öntöltő hibrid, plug-in hibrid, dízel és elektromos hajtással is.
A paletta csúcsán jelenlegi az 508 SW áll – PHEV hajtáslánccal. Aki hamisítatlan francia luxusra és modern technológiára vágyik, azoknak a Peugeot az 508 SW PSE modellt ajánlja - 360 lóerővel, állandó összkerékhajtással, modern i-Cockpit fedélzeti rendszerrel és lenyűgöző formatervvel.