Kevés autó hagyott olyan nyomot az autóiparban, mint a Volvo 240-es sorozat. Az 50. évfordulóját ünnepelve itt az ideje, hogy újra áttekintsük ennek az úttörő járműnek az örökségét.
A Volvo Cars 1974 augusztusában mutatta be a világnak a 240-es sorozatot, két-, négyajtós és kombi karosszériával. A 140-es utódjának szánt, s a VESC biztonsági koncepció megoldásait is felvonultató Volvo-újdonság gyorsan ikonikussá vált klasszikus szögletes kialakítása miatt. Bár egyesek elutasíthatják a "dobozos" dizájnja miatt, az autó esztétikája közel sem volt önkényes. A hosszú motorháztető és hátsó rész, valamint a nagy, kiugró lökhárítók mindegyike egy átgondolt és költséghatékony tervezési döntés része volt, méghozzá az utasok biztonságának növelése érdekében. Ezek a funkciók lehetővé tették olyan újítások integrálását, mint a gyűrődési zónák, amelyeket kifejezetten arra terveztek, hogy elnyeljék az ütközések kinetikus energiáját, ezáltal nagyobb védelmet nyújtsanak a bennülőknek. Nem mellesleg a 240-es lapos felületei, egyenes vonalai az utastér méretét is maximalizálták.
Ez a kialakítás ugyanis bőséges lábteret biztosított mind a vezető, mind az utasok számára, valamint nagy csomagtartót, nem véletlen, hogy a 240-es a családok kedvence lett. Ráadásul a lemezek alatt, műszakilag is sokat változott, fejlődött az elődjéhez képest, többek között a futóművet is továbbfejlesztették, elöl már McPherson felfüggesztés dolgozott. A gépháztető alatt pedig egy új négyhengeres, 2,1 literes benzinmotor-család teljesített szolgálatot. Az emberközpontú tervezés pedig végül kifizetődött: a 240-es sorozat hatalmas népszerűségnek örvendett, és figyelemreméltó, 19 évig tartó gyártási időszakot élt meg. Ezalatt lenyűgöző mennyiséget, 2,8 millió darabot értékesítettek a 240/260-as sorozatból. Persze, előbbi két alkalommal is alaposan ráncfelvarráson esett át, egyszer 1981-ben, majd később 1986-ban. 
Ráadásul kifejezetten érdekes típusváltozatok is készültek belőle, például az 1970-es évek végén a 242 GT, majd az 1980 évekbeli 240 Turbo. Mindkettő kifejezetten ütős teljesítményt nyújtott, ám a külsejükön nem igazán látszott mindez, vagyis tökéletesen megfeleltek a "farkas báránybőrben" mondásnak. 1981-es premierjekor a turbólfeltöltős 245-ös számított a világ leggyorsabb kombijának. 
A 240-es sorozat a gyártás leállítása után is nagyra becsült és keresett maradt mind a mai napig. A Volvo 240-es sorozat a praktikum, a tartósság és az innováció ikonikus képviselője. Öröksége továbbra is formálja a modern autóipari dizájnt, tükrözve a Volvo elkötelezettségét a személyes, fenntartható és biztonságos mozgás iránt. 
A 164-est nyugdíjazó 264 egy kicsit később, 1974 őszén debütált, s hathengeres PRV-erőforrásával megszilárdította a skandináv márka pozícióját a világ egyik vezető kombigyártójaként. A 2,7 literes, hathengerest a Peugeot-val és a Renault-val közösen fejlesztette a Volvo, s teljesen alumíniumból készült. A kombi és limuzin kivitelen túl egy kupét is piacra dobtak belőle - 262, majd 262 C néven. Utóbbit Svédországban tervezték ugyan, de Olaszországban, a Bertone üzemében.
Ahogy a Volvo 240-es és 260-as 50. évfordulóját ünnepeljük, tisztelettel adózunk az autóiparra gyakorolt tartós hatása és a Volvo autók rajongóinak szívében betöltött örök helye előtt világszerte.
