A 2025-ben érkező NEUE KLASSE modellgenerációban mutatkoznak be azok a műanyagból készült karosszéria- és utastér-alkatrészek, amelyek gyártásához körülbelül 30 százalékban újrahasznosított halászhálókból és kötelekből előállított nyersanyagokat használnak.
A világ kikötőiben már idő előtt, proaktív módon meg is kezdték az elhasználódott halászhálók és kötelek beszerzését, hogy azok ne kerüljenek a tengerekbe. A tengeri halászat során keletkező hulladékokból egyedülálló újrahasznosítási folyamat során hozzák létre a jövő modelljeiben használt karosszéria- és utastér-alkatrészeket, amelyeknek előállítása a hagyományos gyártási folyamathoz képest mintegy 25 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással jár. Például az iX és az X1 szőnyegei is újrahasznosított nejlonhulladékból előállított, szintetikus fonálból készülnek. Az ECONYL néven ismert anyag alapját pedig a kidobott halászhálók, az elhasználódott padlóburkolatok és a műanyaggyártásból származó hulladékmaradványok adják.
A dán PLASTIX vállalattal együttműködésben kidolgozott, új kezdeményezésével a BMW Group új szintre emeli a tengeri halászat során keletkező hulladékok újrahasznosítását. A kiválogatási fázist követően a halászhálók és a kötelek egy innovatív eljáráson esnek át, amely során műanyag granulátumot állítanak elő. Amíg az újrahasznosított tengeri műanyagokat az autóiparban kínált új modellek alkatrészeihez eddig csak szálak formájában használták fel, addig az új, innovatívan újrahasznosított anyag már fröccsöntési eljárásra is alkalmas – most először. Az így előállított alkatrészek alapanyaga mintegy 30 százalékban tartalmazhat tengeri halászat során keletkező hulladékot.
Ráadásul a fröccsöntési eljárás során olyan alkatrészek készülhetnek, amelyeket a 2025-ben érkező NEUE KLASSE modellgeneráció karosszériáján és utasterében nem csupán láthatatlan, de látható helyeken is alkalmazhatnak a tervezők. A BMW Group összességében azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a sorozatgyártásban kínált új modelljeiben felhasznált, hőre lágyuló műanyagokban 2030-ra a jelenlegi mintegy 20 százalékról átlagosan 40 százalékra növelje a másodlagos anyagok alkalmazási arányát.
